Sziasztok!
Régen nem írtam, tudom, méghozzá azért, mert egy kicsit lelkiismeret-furdalásom volt. Lényegében azért, mert a múlt hétvégém így nézett ki:
Péntek: barátnőm 18. szülinapja
Szombat: lakodalom
Vasárnap: papám 75. szülinapja
Ami ugye megállás nélküli kajálást jelent, hiába próbáltam mindenből keveset enni, így is folyton teleettem magam.
A héten időm sem volt, mert előrehozottam érettségiztem (gondolom mindenki ismeri a “Tanulás-Nassolás-Tanulás” programot, nos, nekem is ez volt.)
Ma pedig… ma ünneplem az érettségimet, inkább pezsgővel, mint kajával: reggelire pár mandarint ettem, ebédre zöldséges rizst, most pedig a gyümölcsturmixomat iszogatom, desszert gyanánt.
Mivel a legutolsó vérképem jó lett (rekordidő alatt), már ihatok alkoholt (és sportolhatok is). Ez pedig annyit jelent, hogy hétfőn hulahoppozok egy órát valami filmre, hogy egy picit formába rázódjak, keddtől pedig Rubint Réka BRUTÁLIS, ám HATÁSOS segítségét (azaz a két dvd-jét) is igénybe fogom venni, hogy minél jobban nézzek majd ki szilveszterkor (meg aztán szalagavatón), aztán januártól pedig újra eljárok fittboxra.
No meg persze ADVENT!!!!! Jönnek a karácsonyfadísz-készítések, a mézeskalácssütések, vásárlások, a “de jó lenne, ha lenne még pénzem, de nincs kit lenyúlnom!!” érzés, na meg egy jó kis vizualizációs tábla készítése: “Ezt fogom elérni 2010-ben!” címszó alatt.
Hmm, megnéztem a Titokot és letöltöttem Bob Proctor (ő is benne volt a Titokban) egyik programját , és ugye azt mondják, hogy törvény szerint ugyanolyan valószínű, hogy 100 forintot, mint az, hogy 100 millió forintot kapjak “csak úgy”. A “hogyan” az az univerzum dolga. Nos, ebben az esetben én 100 millió forintot kérek. Köszönöm!